Most egy kis Satyricon-ból okulunk

Na, most láthatjátok, hogy nem hülyéskedek, amikor azt mondom: VAN kívánságműsor. Dirge kérésére, az iszonyatot a Satyricon egyik régi számának, a Vikingland-nak fordításával folytatjuk.
Azoknak, akik esetleg rágoogleztak volna a szövegre, felhívom a figyelmét: valaki egyszer helytelenül gépelte be - láthatóan nem értette, mit ír -, és töltötte fel, aztán ez a hibás szövegváltozat terjedt el a különféle dalszöveg-portálokon! Ezért most a legjobb tudásom szerint kijavítom a hibákat, mielőtt nekifognánk a fordításnak és a nyelvtan feletti hisztirohamnak. A versike maga nem teljesen kezdőbarát, vannak benne haladó szintű nyelvtani izék is, de nem ijedünk meg ezektől, végignyomjuk. Most. (És Satyr kiejtését ne tanuljátok el, ha egy mód van rá. Az országban agyba-főbe szopatják egymást a népekz, hogy ki beszél rondábban/érthetetlenebbül, és én sem vagyok kivétel.)

 

Langt inn i mellom høye fjell og dype daler

Gjennom norske skoger og mørke huler

Bak her en drøm for over tusen år siden

Til hordaland kom pesta og bragte død og pine

Hekseskogen ble plantet røtter for et rike som skulle komme

Hedningenes land vikingland

Svarte sjelers land vikingland

Mens telemarks fosser og bekker enda renner i strie strømmer som Evigheten selv

En ny tid kom når tordenbrakene dundret og jorden skalv

Som når trollene kriger om hvem som skal herske i jotunheimen

En ny tid kom... Hvor vinteren blåser og pisker

Det er ikke lys å finne for den ensomme

Vandreren som måtte søke fred i nordland

Her oppe på fjellet ved midnattsilden kan man endu se

De komme som ville dyr ut av skogsmørket

Over trollberg...


Na, most egy kicsit nagyobb léptékkel haladunk. Szakaszonként nyomjuk végig ezt a kis versikét, és átbeszéljük a problematikus, vagy újdonság erejével ható részeket, lyó?

 

Langt inn i mellom høye fjell og dype daler Gjennom norske skoger og mørke huler Bak her en drøm for over tusen år siden Til hordaland kom pesta og bragte død og pine Hekseskogen ble plantet, røtter for et rike som skulle komme

A fordítás az én verziómban emígyen hangzik: Messze a magas hegyek és mély völgyek között, norvég erdők és sötét barlangok között itt hátul egy álom - már több, mint ezer év óta . Hordaland-ba eljött a pestis, halált és fájdalmat hozott - a boszorkányerdő elültettetett - egy eljövendő birodalom számára. Igen, lehetne poétikusabban is fordítani, de egyelőre még kezdő norskkurs-olvasók vagytok, és inkább a szájbarágás. Új kifejezés, rögtön az elején, hogy "langt" - hosszan, de használatban van a "messze, messzire" értelemben is. És ebben a versben most ezt az értelmét értjük alatta. "Inn i mellom" - közepébe bele. Magyarul ilyet nem mondunk, tudom, de norvégul ja. "høye fjell og dype daler" - szó szerint "magas hegyek és mély völgyek". Sorrendhelyesen. Igen, a "fjell |et" az rendhagyó, nem képezzük határozatlan többes számát. A "dal |en" viszont unrendhagyó és képezzük. (Ja, off topik, de Ulr, kedvenc germán istenem lakhelye Idegrandalen, azaz A Tiszafavölgy. Tiszafa == idegran vagy barlind, de most már tényleg abbahagyom az offolást. Van elég bajotok enélkül is. Meg lesz mindjárt még több is.) "Bak" alapvető jelentése "mögött", itt a "bak her" talán "emögött"-nek fordítható a leginkább értelemhelyesen. "en drøm" - egy álom, és már meg is jegyeztétek, hogy a "drøm", az "en"! A következő pár szót muszájak leszünk kibogozni, mert első nekifutásra komplikáltnak tűnhet. A felfoghatóság érdekében megsúgom: a "for {walamy} siden" szerkezet jelentése: "{walamy} óta", ahol {walamy} az walamyjjen időtartammal helyettesíthető be. Tusen år == ezer év (år |et megint rendhagyó, nincs határozatlan többes száma.) "Over" ugyanazt a jelentést kapja, mint angolban. Felett, illetve "több, mint".
Nem vagyok boldog amiatt, hogy kicsiny példaversikénkbe máris belekeveredett két múlt idejű ige is - még a jelen idejűeket sem gyakoroltuk be eléggé, de reménykedek abban, hogy nem okoz túl nagy szellemi megterhelést. Til Hordaland - ez dobja magát, ugye? Pest |en == pestis, de helyes a határozott alakját "pesta"-nak is írni, nemcsak "pesten" lehet. "komme, kom, kommet" a "jönni, eljönni" ige három alakja, és most a sima múltat használjuk ebből. Egyszerűen a középső alak. "bringr, bragte, bragt" a "hozni" ige három alakja, és ebben a szövegben ennrk is a középső alakját használjuk. Mert ugyanabban a múlt időben történik. Død |en == halál és pine |n == fájdalom, szenvedés.
Nehogy már jó legyen nekünk, most két igeneves szerkezet jön, olyanok, amelyeket magyarban már pár száz éve nem használunk. Előljáróban a "bli, ble, blitt" igéről tudni kell, hogy gyakorlatilag a német "bleiben" analógja: azt jelenti, hogy lenni, válni valamivé, és sokszor van használódva, amikor valami ki van fejeződve vele. (Igen, szándékosan írom ezt így, hogy értsétek akkor is, ha nincs sok tapasztalatotok angolban vagy németben: ezt a fajta passzív szerkezetet, ami magyarul ennyire rondán hangzik, nyugati nyelvekben a mai napig előszeretettel használják.) Na. Ezek után nézzük, hogyan lehet múlt időt képezni ezzel a csúnya "bli" igével, cuncimókuskáim. Hekseskogen ble plantet - szó szerint fordítva, a boszorkányerdő el lett ültetve. Látjátok? Ja, az elültetés tényét a "plante, plantet, plantet" igéből tudhatjuk meg. Most a harmadik alakot használjuk. Ez egyébként nagyon sokszor van használva, ezért érdemes megjegyezni: å bli ÉS harmadikalak, aztán ennek segítségével fejezhetjük ki, mondjuk, hogy "jeg ble vant til naboen" (hozzá lettem szokva a szomszédhoz). Világos? (Ha nem, az sem baj, előkerül majd még sok más példa is, amelyeken keresztül meg lesz majd ez értődve.)
"røter for et rike som skulle komme" - lefordítom szó szerint, csak hogy jól kiborulhassatok rajta. "Gyökerek egy országhoz, amely eljövendő lett volna". (rot |a, røter, røttene == gyökér) Na tessék. Már megint egy olyan igeneves szerkezet, amelyet magyarul utoljára az 1600-as években használtunk! A "skulle" segédszónak alapból van egy "kellene" vagy kellett volna" értelme, de segédszóként használva a "befejezett jövő" nevű szörnyűséget képezzük a segítségével. Ennek megértéséhez sajnos nincs más mód, mint nyugati módon megtanulni gondolkodni: a nyugati ugyanis relatíve szemléli a múltat és a jövőt. Ebben az esetben a "skulle komme" azért szerepel, mert ahhoz a múlt időhöz képest, amelyben a nevezett erdő elültetésre került, még jövőnek számított az eljövendő birodalom. De most, amikor a művész úr énekel róla, már mindkettő a régmúltba tartozik. Ezért kell ilyen jól megkavarni a dolgot az igeidőkkel, hogy egyértelmű legyen, hogy múlt, és még annál is régebb múlt.
Jahaj! Egy ilyen nyelvtani rémség után megérdemlünk egy kis enyhülést, a refrén egyszerű: "Hedningenes land - vikingland" A pogányok országa - vikingország. Hedning |en == pogány. Hedningene == a pogányok. A végén az "s" a birtokjel. Fáj még valakinek valami? :} "Svarte sjelers land - vikingland" Fekete lelkek országa - vikingország. Sjel |en == lélek, és mint látjátok, nem rendhagyó, van határozatlan többes száma. És, remélem, így már kezd bevésődni, hogy ha egy többes számú főnév elé teszünk jelzőt, az minden esetben "e" végződést kap? ("Kjipe greier" == xar cuccok. {Pl. Landlord's Middagsris, nagyon ehetetlen! Nem ajánlom.})

 

 

Mens telemarks fosser og bekker enda renner i strie strømmer som evigheten selv

Míg Telemark vízesései és csermelyei még folydogálnak keskeny áramlatokban, mint maga az örökkévalóság.... foss |en == zuhatag, vízesés, bekk |en == kis vízfolyás renne, rant, rent - ömlik, patakzik stri == ebben az esetben "vékony csík"-szerű jelentésben szerepel. strøm |men == áram, áramlat (egyébként nemcsak víz, de elektromos értelemben is, de most nem erről van szó.) "evigheten selv" - maga az örökkévalóság. Evighet |en == örökkévalóság, "selv" == maga, saját maga. Csont nélkül.

 

 

En ny tid kom når tordenbrakene dundret og jorden skalv Som når trollene kriger om hvem som skal herske i jotunheimen

Egy új idő jött, amikor a villámcsapások dübörögtek és a föld megrendült, mint amikor az óriások háborúznak azon, hogy ki uralkodjon az óriások országában. Megint egy adag nyelvtan. Az első sor, gondolom, nem igényel extra magyarázatot, ha a szavakat ismeritek. Torden |en == villám, brak |et == csapás, ütés, sújtás; dundre, -et, -et == dörömbölni, döbörögni; skjelve, skalv, skjelvet == reszket, remeg, megremeg. (Íme, még egy példa a sima múlt idejű igékre!) A második sor már intenzívebb szopacs. Szerintem is. Az első fele tán még embernek való: "som når trollene kriger" == "mint amikor az óriások háborúznak", a második felében van még nyelvtani rettenet. Az "om" kötőszó itt azt fejezi ki, hogy valamiRŐL háborúzni, valami FELETT ésígytovább. "hvem som skal herske" - szó szerint ki {az}, aki uralkodni fog. Ez azért van ilyen hülyén kifejezve, mert norvégban ugyebár nem van a felszólító módnak harmadik személye, kénytelenek szegények körülírni. Na, ennek kapcsán, akkor nézzük: hvem == ki? (Trødersk-ül kæm-nek illik ejteni.) som == már találkoztunk ezzel a szóval, "az, aki, ami, mint" jelentései vannak. SKAL herske == FOG uralkodni. Megjegyezhetitek úgy, hogy gyakorlatilag az angol "shall" analógja, csak éppen gyakrabban használják. Herske, -et, -et == uralkodni, ja.
Na, így érthető? Nem vagyok tökéletesen megbékélve a saját magyarázatommal, tehát ha nem lenne teljesen tiszta, akkor szóljatok! BIZTOS, hogy nem a Ti hibátok, ha ez nem egészen csorogna le!

 

En ny tid kom… Hvor vinteren blåser og pisker Det er ikke lys å finne for den ensomme vandreren som måtte søke fred i nordland

Egy új idő jött... - az előzőek alapján, asszem, ez belátható. Ahol a tél süvít és csapkod - "hvor" (trøndersk "kor") == hol, ahol. (Megint üthettek, notóriusan "der"-t szoktam mondani hejette! Nagyjából ugyanezt jelenti, de dánosabb :ĐĐĐĐ) blåse, blåste, blåst == fúj, süvít piske, -et, -et == csapkodni, verdesni. Na, a második felében megint annyi nyelvtani basz van, hogy csak győzzétek. "Det er ikke lys" - nincs fény. Figyelem, nem azért "det", mert a "lys" az "et" főnév, egyébként is így szoktuk mondani: ha valami van, akkor "det er", ha valami nincs, akkor "det er ikke". Akkor is, ha "en" az illetékes valami. å finne - megtalálni. Ezek ilyen hülyék, hogy így fejezik ki azt, amit ép ésszel "nincs megtalálni való fény"-ként mondanánk. "for" - ebben az esetben azt jelenti, hogy "a számára." Majd mindjárt megtudjuk, kinek a számára: "den ensomme vandreren" - a magányos vándorló. Már volt erről szó, mi? Rámutatok, és konkrétizálom, hogy "A" magányos (ugyanúgy "e" végződést kap, mint tenné többes számban a jelző) vándorló (a "vandre" igéből képezve "vandrer" főnévvé, majd kap a képére még egy határozott névutót is.)
"som" - itt "aki" értelemben szerepel. "som måtte søke fred i nordland" - na, megint egy szép igeneves szerkezet, hogy fájjon. "må" segédige, és "kell, muszáj" értelme van. "måtte" múlt időben, "kellett neki". "må søke fred" == békét kell keresnie, ahol søke, søkte, søkt == keresni, és fred |en == béke. Múlt időben lesz ugyanez "måtte søke fred". Ééééértiteeeek... Ezek után az "i nordland" kiegészítés már meg sem kottyan nekünk. Ugye, nem? Az egész egyben tehát ennyit tesz, értelemhelyesen: "nincs fény a magányos vándorló számára, akinek északon kellett békét keresnie".
Na, ne sírjatok, már csak egy kicsit fog fájni. Szétbontottam sorokra, hogy így tárgyaljuk meg. Ha nem értelemszerű, akkor agyon is magyarázom.

Her oppe på fjellet ved midnattsilden kan man endu se dem komme som ville dyr ut av skogsmørket over trollberg…


Idefent a hegyen, az éjféli tűznél (figyelitek, hogy időnként szósszetétel lesz a jelzős szerkezetekből? És, igen, "ved" itt "-nél" értelemmel szerepel)
az ember még mindig (endu) láthatja őket jönni (igen, szerintem is aú!, és magyarul nem így monnyuk, pontosan. Itt azt érdemes tudni, hogy "kan" ugyanaz, mint a német kann és angol can, ugyanilyen összefüggésekben is szerepel. Meg azt, hogy "se, så, sett" == látni.) mint vadállatok{at}, (dyr |et == állat, és nincs határozatlan többes száma) ki az erdő sötétjéből a varázslatos hegy felett... Na? Na?
Tisztában vagyok azzal, hogy ez a szöveg kezdőknek kicsit nagyon kemény: egy rahedli új szó, és egy csomó megemészteni való nyelvtani újdonság. Remélem, sikerült valamelyest érthetőbbé tennem a Számotokra! Jelenleg nem az a cél, hogy MINDEN, itt szereplő nyelvtani akárizét pöccre használni tudjátok, hanem az, hogy egyrészt a szöveget megértsétek, valamint, hogy hozzászokjatok ahhoz: norvégul bizony ennyire "nyakatekert nyugati módon" gondolkozunk.