Dimmu Borgir, tananyagnak

Na, most aztán megkapjátok a magatokét.
Kedvesemet az előbb nevettettem meg azzal, hogy elmagyaráztam neki, miért orbitálisan nagy poén egy magyar anyanyelvű egyén számára a "Hunnerkongens Sorgsvarte Ferd Over Steppene" című Dimmu Borgir-szám szövege. T.i. míg Magyarországon Attila, a hun király (igen, tudom, ez valószínűleg nem az igazi neve volt, csak a nép emlegette ezen a néven, amely kb. "kedves édesapa"-ként fordítható) nagyjából a nyájas, jóságos nagybácsi szimbóluma, akire bármikor számíthatunk és akinek a rokonságára büszkék vagyunk - Nyugat-Európában ugyanez a király a gonosz, romboló, kegyetlen zsarnokot jelképezi, akit a hatalmas seregével együtt az Úr küldött Európára, büntetésből. Ez a kettősség annyira muris - látnotok kellett volna, Kedvesem is mekkorát röhögött rajta! -, hogy vétek lenne kihagyni egy erről szóló dalt! Ráadásként nagyon könnyű, kezdők számára is barátságos szöveg.
Keressétek meg ezt a számot a Juhtyúkon, vagy a Groovesharkon, vagy valahol. Itt a szöveg, lessétek, miközben zúztok egy jóízűt a zenére.

Endeløst du kriget på steppene
Nådeløst du herjet i fjellene
Du tok dine seire med storm
Knuste fienden ved din hånd

Åh, Attila!
Gjør meg til din tjener
Åh, Attila
Ta meg til din hær

Du levde i mørket
Du vandret i sorg
Du plyndret med stål til hest
En stolt og stridig konge
Som erobret hver en borg
For så å heise fanen til fest

Attila, hunnernes konge
Krigenes herre, vår far
Du hentet din styrke fra mørke
Og på tokt med deg jeg nå drar


Na, most mindjárt meg is fogjátok érteni, mit károgott Shagrath bácsi.
Eközben azt is megtudhatjátok, hogyan képezünk egyszerű múlt és jelen idejű igéket - és még egypár apróbb kelléket is megismerhettek. Meg természetesen több új szót is.
Amennyiben ezekre a várható lelki és szellemi megpróbáltatásokra fel vagytok készülve, úgy folytassátok az olvasást! :}}}}}

 

Endeløst du kriget på steppene

- ez szó szerint azt jelenti: "vég nélkül harcoltál a sztyeppéken". Akármilyen unalmas is, bontsuk részekre, hogy itt mi, mit jelent. Ende == vég és løs == fosztóképző. Értelemszerű, hogy "endeløs", az "végtelen" lesz. A végén található "t" pedig a módhatározói jel (jajistenem!)
Az iszonyat fokozódik, amikor igéről kezdünk el beszélni.
A norvég igéknek három alakja van - ugyanúgy, mint az angol és német megfelelőiknek, és a három alak feladata is gyakorlatilag ugyanaz. Van egy szimpla alak, egy múlt alak, és egy "befejezett" alak, amelyet mindenféle kacifántos - és magyarul sosem használt - szerkezetek képzésére lehet használni. Ezeket az alakokat minden egyes ige esetében meg KELL tanulni - én sajnálom a legjobban, hogy nem adhatok tanácsot, mivel lehetne az igetanulást megkönnyíteni, de fájdalom, ez van. Å krige - harcolni. A másik két alak: kriget, kriget. (Igen, sok esetben ugyanúgy néz ki a múlt alak és a "befejezett" alak, de nem mindig. Ez az elméleti fejtegetés baromi fárasztó, szerintem is, de később még nézünk sok példát, és akkor érthetőbb meg emészthetőbb lesz!)
Egy kis okot talán ad az optimizmusra, hogy norvégban nincs olyan végződésváltó igeragozás, mint amilyen németben és magyarban megkeseríti az életet! Noha minden esetben - jelen, sima múlt és "befejezett" - más-más alakot kap az ige, nincsen másként ragozva akkor, ha "Te" harcoltál, mint akkor, ha "én" harcoltam, vagy "ő", vagy "ők". Ebben az esetben - "du kriget" - Te harcoltál, egyszerű múlt idejű ige. (Egyszerű jelenben egyébként "r" végződést kap minden épeszű ige. Egyszerű is megjegyezni. Jeg kriger, du kriger, han kriger, vi kriger... na, folytassátok magatokban, az én gépelési kapacitásom sem végtelen! És majdnem hosszú í, egyébként, de ez off a nyelvtanhoz képest.)
På steppene - ezen nincs sok szájbarágni való, de azért szájbarágom, mert a nagyok azt mondják, hogy minden kezdet nehéz: på az a "rajta" valamin (nyugati nyelveknél, úgy tűnik, népbetegség, hogy prepozíciót használnak rag helyett, és hogyan is ejtjük a karikás a-t? Naugye hogy sima o-nak! Merkülömben!...), és "steppene" - az "ene" végződésből tudjuk, hogy többes szám ÉS határozott eset.

Hasonlóképpen, ám az unalmas nyelvtani baszt mellőzve belátható, hogy

 

Nådeløst du herjet i fjellene


meg azt jelenti: "könyörtelenül dúltál a hegyekben".
Az előző gondolatmenetet követve, gondolom, már ki is találtátok - én meg fölöslegesen tépem a számat, ha elmagyarázom -, hogy:
nåde |n == kegyelem, könyörület,
å herje, -et, -et == dúlni, pusztítani,
fjell |et == hegy.
A módhatározói jelet, asszem, már fel is fedeztétek; arra pedig hadd emlékeztessek mindenkit, hogy az "i" az a "-ban, -ben" megfelelőye.

 

Du tok dine seire med storm

Ha annyit megsúgok, hogy:
ta, tok, tatt == tenni, venni, ragadni;
seire == diadal (a seire, -et, -et igéből, és figyejjétek meg, hogy ez a szó hogyan hangzik ebben a szép, tiszta, dialektusmentes kiejtésben?!)
med == -val, -vel
... akkor már ki tudjátok találni, hogy mi, micsoda ebben a mondatban, amely egyébként azt jelenti:
"diadalaidat viharral arattad"
?
(Erről egyébként tudni szeretném a véleményeteket! Én mindig úgy tanulok, hogy megpróbálom kitalálni, mi, micsoda. Másokat is erre inspirálok, hogy ne engedjétek, hogy csak úgy belepumpáljam az arcotokba betonpumpával a nyelvtant, hanem próbáljátok az egyes összetevőket azonosítani! Velem van a baj, hogy képes vagyok így tanulni, vagy másoknak is megy így? Szadista dolog, ha szájbarágás helyett csak kérdezgetek és emlékeztetek?)

 

 

Knuste fienden ved din hånd

å knuse (knuste, knust, és majdnem ü-vel ejtendő! Hrrrrrr.) - összeroppantani, összetörni
fiende |n - ellenség
ved - -nál, -nél, esetleg (mint itt) -val, -vel
Mivel ezeket az új szavakat ismeritek, már garantáltan nem kaptok sokkot, ha elnyögdelem, hogy mindez azt jelenti:
"összeroppantottad az ellenséget {puszta} kezeddel".

 

 

 

Gjør meg til din tjener


- értelem szerint azt jelenti, hogy "fogadj a szolgálatodba", de szó szerint "tegyél szolgáddá"!
Ahol is:
å gjøre, gjorde, gjort == tenni, csinálni,
a "tjener" - szolga - szó pedig (figyelitek, hogy milyen "sj"-ként van ejtve az eleje? Utálok prédikálni, de ilyen gyönyörű kiejtést szeretnék hallani az egész mindenkitől!) a "tjene, tjente, tjent" - szolgálni - igéből van származtatódva. (De azon a szinten, hogy még a szerveroldali programozást is "tjenersideprogrammering"-nek illik nevezni! Na, ki tudja mondani valaki egyben? :ĐĐĐĐĐĐ)

 

 

 

Ta meg til din hær


- Fogadj a hadseregedbe! (ha értelem szerint akarunk fordítani :})
Már ki is találtátok biztosan ebből a kettőből, hogy a felszólítás/kérés a sima alak, úgy, hogy a végéről lehagyjuk az -e-t. Tehát "gjøre" heyett "gjør" lesz. (Ez az ige egyébként kicsit furcsán viselkedik: a sima jelen alakja is "gjør", NEM pedig "gjører", pedig így lenne logikus. Néha még a norvégban is vannak logikátlanságok, de elnézzük ezt.) A "ta" igének meg "tar" (nem, nem tar.gz... ja, elnézést, ez nyelvtanfolyam és nem *nixtanfolyam) lenne a sima jelen alakja, és erről vágjuk le az "e"-t, így lesz belőle "tegyél" jelentés.

 

 

Du levde i mørket
Du vandret i sorg
Du plyndret med stål til hest

Ez a három sor talán nem igényel ANNYI extra magyarázatot, ha tudjátok:
leve, levde, levd == élni
mørk == sötét, ebből képezzük a "mørke", sötétség kifeyezéset;
vandre, vandret, vandret == vándorolni
plyndre, -et, -et == fosztogatni, rabolni
stål |et == acél
Na, össze tudjátok rakni? Az én verziómban így néz ki:

 

 

Sötétségben éltél,
gyászban vándoroltál,
acéllal fosztogattál, lovon


Máshogy is lehetne fordítani (kétnyelvűként mondom: magyarul azért jó írni, beszélni, mert ugyanazt a dolgot minimum 4-féleképpen fejezhetjük ki. Norvégul azért jó írni, beszélni, mert minden egyszerűbb és egyértelműbb.)
"En stolt og stridig konge" - ezen nem nagyon van mit magyarázni. Egy büszke és harcias király - magyarázatot talán csak az igényel, hogy "strid |en == harc", ebből képezzük a "stridig == harcias" jelzőt.
"som erobret hver en borg"
- aki meghódított minden várat", szó szerint.
erobre, -et, -et == meghódítani,
"hver en/hvert et" == "minden egyes" - bár magyarul ilyet nem szoktunk mondani,
borg |en == vár, város
"For så å heise fanen til fest"
- hogy zászlaját emelje ünnepre" -
Ezzel a sorral, megmondom őszintén, nem vagyok kibékülve. Azért nem, mert kétértelmű. Addig még gyönyörű, hogy "For så å heise..." == hogy aztán emelje... (heise, -et, -et) és fan|en == zászló, de az, hogy "til fest", |en == ünnep, ebben az esetben inkább diadal... kicsit izé.

 

 

 

Attila, hunnernes konge
Krigenes herre, vår far

Hadd ne agyaskodjak.
"Attila, hunok {többes szám!birtokjel!} királya,
hadak{többes szám!birtokjel!} ura, édesapánk,

 

 

 

Du hentet din styrke fra mørke

erődet {din styrke} a sötétségből hoztad (értelem szerint: merítetted), új szó itt a
hente, -et, -et == hozni, meríteni, szerezni (pl. a norvég aptitude is "Henter ut filer..."-t mond, amikor filéket tölt lefelé :}}}}})

 

 

Og på tokt med deg jeg nå drar

tokt |et - ebben az esetben portyázást jelent (egyébként "expedíció" jelentése is van ugyanennek a szónak),
dra, dro, dradd == indulni, menni (pl. "dra til helvete!" == menj a pokolba!)
Így már vélhetően össze is tudjátok rakni, hogy ennek a verssornak az értelme: és most portyára indulok Veled.

Enbaz, mennyire volt ez érthető? Korábban még nem volt ennyire összetett nyelvlecke, sem komplex szöveggel, sem ennyi új szóval, sem ennyi nyelvtannal. Van valami, ami még nem tiszta? Kérdezzetek ám! Különben meg mehettek inni és Dimmut bőgetni.